Zaránd vármegye
| Zaránd vármegye (11. század – 1876) | |
| Ország | Magyar Királyság |
| Központ | Zarándvár Pankota Körösbánya |
| Népesség | |
| Népesség | ismeretlen |
| Népsűrűség | 49,1 fő/km² |
| Nemzetiségek | magyarok stb. |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 1291 km² |
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a régi magyar Zaránd személynévből való, mely a szláv Svaran személynévből származik.[1]
Nagy Géza szerint a Zaránd név jelentése arany.[2]
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye nagyrészt a mai Romániában, nagyjából a mai Arad megye északi felén feküdt.
Története
[szerkesztés]Zaránd vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Zarándvár (Zaránd) központtal.[3]
Későbbiekben a székhelyét Pankotára helyezték át. Az idők folyamán Zaránd visszakapta vármegyeszékhelyi rangját, de hamarosan a település jelentőségét vesztette, így Körösbányát jelölték ki az új (és utolsó) székhelyéül. Az 1876. XXXIII. törvénycikk a vármegyét megszüntette, legnagyobb részét Hunyad, kisebbik részét Arad vármegye területéhez csatolta.
1870-ben 63.382 lakosa volt, melyből 60.639 (95,7%) ortodox, 1.356 (2,1%) római katolikus, 759 (1,2%) görög katolikus és 628 egyéb (főleg református) vallású volt. 97% román és 3% magyar nemzetiségű.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Kiss Lajos
- ↑ Nagy Géza (1890): A Zaránd név eredete. Ethnographia 1 (3): 211–212.. [2015. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 14.)
- ↑ Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2
Források
[szerkesztés]- Baternay Imre 1876: A Zaránd vármegyei oláh lázadás 1848. március 15–1849. június végéig. 1–5. Történeti Lapok 1876/3, 33–37.
- ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2